A Szabadkai Rádió hivatalos honlapja

2009. március 18., Magyar Szó

Közös vajdasági magyar médiastratégiát!

"A vajdasági magyar újságíró-társadalom megosztott, ellentét jelent meg Szabadka-Újvidék között, de helyi szinten már Szabadka-Szabadka vonalon is belviszály van"

A vajdasági magyar média helyzete a helyi magyarság kulcsfontosságú kérdése (Molnár Edvárd felvétele)

A Magyar Nemzeti Tanács folyó év február 6-án Újvidéken tanácskozást tartott a Vajdasági RTV helyzetéről. A szerkesztőségek képviselői beszámoltak problémáikról, valamint szóba került a digitalizáció kérdése is, majd Józsa László, az MNT elnöke zárszavában felhívta a figyelmet: eddig egy szerkesztőség sem tett le az asztalra dokumentumot a meglévő gondokról. Ennek tükrében készített a Szabadkai Rádió magyar nyelvű szerkesztősége egy vitaindító tervezetet, amelyben szóvá teszik a problémákat, valamint a megoldási lehetőségeket is.

A Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége vitaindító írásában a vajdasági magyar elektronikus tájékoztatás legfőbb problémáit vázolták fel és kifejezték reményüket, hogy minden szerkesztőség hasonlóképpen fog cselekedni, valamint záros határidőn belül összeülnének a vajdasági magyar média képviselői és összeállítanának egy közös, hivatalos állásfoglalást a vajdasági Magyar Médiastratégia kérdéseiről.

- A februári tanácskozás során a probléma felvázolásán nem jutottunk tovább. Ezt Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is megjegyezte, mondván, még senki sem tett le egy dokumentumot arról, hogy az újságírók, a szakma, hogyan látják a problémát, és milyen megoldási lehetőségeket találnak. Ezért mi a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségében elhatároztuk, hogy megírjuk, hogyan látjuk mi a probléma megoldását. Elsősorban a rádió szemszögéből, de szükséges, hogy mindegyik sajtó megírja a saját szemszögéből is - nyilatkozta lapunknak Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar adásának főszerkesztője.

Mint megjegyzik, a vajdasági magyar média helyzete a helyi magyarság kulcsfontosságú kérdése, ezért nem szabad passzívan viszonyulni a jelen problémához.

Szerbiában a 2000-es évek elején elkezdett médiastruktúra-átalakítás a vajdaság magyarságot felkészületlenül érte, vezetik fel tervezetükben. Nem harcoltunk ki magunknak kisebbségi frekvenciákat, de nem készült felmérés arról sem, hogy mit jelenthet a kisebbségi sajtó számára a privatizáció.

- A privatizáció után eszméltek csak fel az illetékesek, hogy megszűnt számos kisebbségi rádió, majd ennek következményeképpen születtek olyan fontos, tűzoltásszerű intézkedések, amelyekkel például leállították bár a magánosítást, de a jövőben ki kellene még térni rájuk bővebben is - fűzte hozzá Németh Ernő.

A magyar tájékoztatási rendszert megsemmisítő folyamatokat megakadályozni igyekvő tűzoltásszerű intézkedések helyett, viszont átgondolt és összehangolt cselekvésre lenne szükség, emelik ki írásukban.

A MÉDIA ÁLLAPOTA

A vajdasági magyar újságíró-társadalom megosztott, ellentét jelent meg - legfőképp a nyomtatott sajtó esetében figyelhető meg - Szabadka-Újvidék között, de helyi szinten már Szabadka-Szabadka vonalon is belviszály van, és a közeljövőben hasonló gond jelentkezhet Újvidéken is - -figyelmeztetnek a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségéből.

- Véleményük szerint az ellentéteket a hibás médiapolitika szította, ugyanis egyes szerkesztőségeket jobban támogatott, míg másokat leépített. Emiatt történhetett meg, hogy az egyes szerkesztőségek között megromlott a viszony, megszűnt a kommunikáció - vetette fel a rádió magyar adásának főszerkesztője.

Ennek megszüntetése érdekében is nagy szükség van egy közös vajdasági magyar médiastratégiára, amely pontosan megfogalmazná, hogy az egyes szerkesztőségeknek mi lesz a szerepe a rendszerben, így megszűnhetne a félelem a leépítéstől, ugyanakkor együttműködés jöhetne létre. Példaként az Újvidéki Rádió és a Szabadkai Rádió az elmúlt egy-két évben megszületett együttműködését jelölték meg tervezetükben a Szabadkai Rádió magyar munkatársai.

Kiemelik azt is, hogy az egyes szerkesztőségek feladatához képest meg kellene határozni, hogy mekkora munkatársi gárda, valamint milyen műszaki feltételek szükségesek, de biztosítani kell "igazságosan" az anyagi eszközöket is. "A fennmaradásra csak akkor van esélyünk, ha összefogunk: szerkesztőségek, politikai pártok, civil szervezetek - mindannyian." - írják.

LEHETŐSÉGEK

Szerbia 2015-ig kapott haladékot, hogy leálljon az analóg sugárzással (Európa 2012 végéig) és áttérjen a digitális technológiára. Mint a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége megjegyzi, az új rendszer lehetővé tenné a 2000-es évek elején elhalasztott lehetőségeket, és több vajdasági magyar rádió, illetve TV-adónak biztosíthatna újra sugárzási frekvenciát, ugyanis a digitális technológiával egy frekvencián egy helyett 7-8 rádió (vagy televízió) műsorát tudják közvetíteni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 400 helyett, megközelítőleg 1400-1600 rádió és televízió működhet majd Szerbiában. Szerbiában a magyarok aránya 3,91 százalék, így a vajdasági magyarságnak részarányosan a 200 digitalizált frekvencia közül 7 járna, ami azt jelenti, hogy akár 50-60 rádió és televízió sugározhatna egész napos magyar nyelvű műsort.

- Ebből egy, az egész tartományt lefedő digitális rádiófrekvenciát, egy digitális televíziófrekvenciát kellene igényelni, míg a többi öt frekvenciát a körzeti és a helyi adók számára lehetne fenntartani, olyan földrajzi megosztásban, hogy minél nagyobb területet lefedjenek, valamint lehetőséget kaphassanak a tematikus csatornák is. De hogy szükség van-e ötven-hatvan rádióadóra, azt a további tanácskozások során kellene eldönteni - véleményezte Német Ernő.

Mint a tervezetben megjegyzik, fontos ügyelni arra, hogy a vajdasági magyarok saját digitális csatornákhoz jussanak.

FEALADATOK

A digitális frekvenciákra való átállásig viszont meg kellene őrizni a magyar szerkesztőségeket, annak ellenére, hogy sok médiumnak olyan minimális létszám mellet dolgozik, amely veszélyezteti az egész napos műsorkészítést, nincs saját frekvenciája (Szabadkai Rádió), illetve ellehetetlenített médiaházban kell megoldani a magyar tájékoztatást (Zombori Rádió), olvashatjuk a tervezetben. Nagyon fontos feladatnak tekintik azt is, hogy a gazdasági világválság ellenére is feltöltsék a szerkesztőségeket annyi emberrel, amennyi biztosíthatná a műsor fenntartását.

- A legnagyobb gond, hogy létszámstop van. A gazdasági világválság miatt sok fiatal jelentkezőt is vissza kell utasítanunk, annak ellenére, hogy nem kielégítő a szerkesztőség tagszáma - panaszolta a Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője.

Mindezek mellet megengedhetetlennek tartják, hogy a médiát érintő fontos kérdésekben a szerkesztőségek véleményének kikérése nélkül szülessenek döntések. Ebből a szemszögből szükséges lenne létrehozni egy tanácsot, amelybe a közszolgálati médiumok delegálnának egy-egy tagot. Célszerű lenne egy vajdasági magyar műsorszórási tanács létrehozása, valamint rendezni lehetne a szerkesztőségek technikai gondjait, úgy, hogy az anyaországi eszközökből vásárolt berendezések az MNT tulajdonát képeznék, és jelképes összegért adnák ki az igénylő médiumoknak, vetik fel a Szabadkai Rádióból. Továbbiakban szükséges az MNT-n belül egy közös pályázati iroda megléte, de nélkülözhetetlen egy olyan alap létrehozása is, amely a kezdő fiatal újságíró-gyakornokokat támogatná. Végezetül kiemelik a politikai pártok, civil szervezetek közös hazai, illetve anyaországi lobbizását, hogy kidolgozásra és elfogadásra kerülhessen a Vajdasági Magyar Médiastratégia.

DIÓSI Árpád 2009. március 18., szerda

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-03-18_Kozos_vajdasagi_magyar_mediastrategiat.xhtml

(vissza)