|
|
|
2009. július 30., Magyar Szó A leghallgatottabb rádió gondjai
"Hiába vagyunk a leghallgatottabbak, úgy tűnik, műsorainkat csak a hallgatók értékelik, a döntéshozók nem"
A Szabadkai Rádió a Strategic Marketing Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint Vajdaság legnépszerűbb rádióállomása, mégis állandó anyagi gondokkal küzd. Erről kérdeztük Németh Ernőt, a magyar nyelvű szerkesztőség megbízott főszerkesztőjét. A Strategic Marketing Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint nőtt a Szabadkai Rádió hallgatottsága. Milyen eredményekről számolt be ez a kutatás? - A Strategic Marketing belgrádi központú Közvélemény-kutató Intézet minden év májusában és novemberében készít országos szintű felméréseket állami megbízásból. A Szerbiában hivatalosan bejegyzett rádióadók közül a Szabadkai Rádió hagyományosan nagyon jó eredményt ér el ezen a kutatáson, és erre büszkék is vagyunk. Ez különösen azóta fontos, mióta Észak-Bácskában új magyar nyelvű állomás is sugározza adását. A mostani felmérések szerint szerbiai szinten a mi rádiónk a tizennegyedik leghallgatottabb. A múlt novemberi eredmények szerint a tizenkilencedikek voltunk, tehát öt helyet léptünk előre. Jelentős még ez a helyezés azért is, mert az előttünk levő tizenhárom rádióállomás közül tizenkettő belgrádi és egy niši illetőségű. A vajdaságiak rádióhallgatási szokásainak megfigyelésekor a Szabadkai Rádió az ötödik helyen szerepelt, úgy, hogy a minket megelőző állomások fővárosi központúak voltak. Ez azt jelenti, hogy a vajdasági telephelyű rádióadók közül a Szabadkai Rádió a legközkedveltebb. Községi szinten szintén elsők vagyunk: a szabadkai hallgatók 21,75 százaléka naponta minket választ. Amióta Ön a megbízott főszerkesztő, műsorsémát váltottak. Az imént szemléltetett sikeresség magyarázható-e a megváltozott programkínálattal? - Mikor főszerkesztő lettem, az volt a célom, hogy kihasználjuk a mostanában divatos nosztalgia-hullámot, a boldog békeévekről, az Ex-Jugoszláviáról a köztudatban élő szép emlékeket. Tulajdonképpen régi műsorokat hoztam vissza, teljesen új tartalommal. Olyan műsorsávot vezettem be, amelynek a lényege, hogy a hét és a nap bizonyos szakaszaiban mindig ugyanolyan jellegű műsorokat sugárzunk. Szerencsére ez tetszett a hallgatóknak, mégis elsősorban a munkatársaimé az érdem, akik minden változtatást profi módon megoldottak.
Milyen változtatásokat terveznek a közeljövőben? - Általában nyár elején és végén, illetve az új év kezdetén eszközölünk apró módosításokat. Legutóbb, június elején történelmi műsort illesztettünk műsorrendünkbe, és - mivel a hallgatóság remekül fogadta - ez továbbra is megmarad. Októberben ugyan befejeződik összefoglalásunk az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről, de utána a Bácsország szerkesztőivel valamint a Városi Múzeum és a Levéltár munkatársaival együttműködve helytörténeti sorozatot tervezünk. Igen kis számú a szerkesztőség. Hogyan tudnak mégis ilyen sikeresen dolgozni? - Egy év alatt egyharmadával csökkent a szerkesztőség tagjainak száma: jelenleg mindössze tíz állandó munkatársunk van. Egyre nehezebben tudunk működni: a dolgozók a túlhajszoltság következtében gyakran betegednek le, és sokszor csupán a hivatásuk szeretete ösztönzi őket. Próbálkoztak-e esetleg gyakornokok felvételével? - Igen, de sajnos elutasították a tartományi közmunka programba további négy gyakornok alkalmazására benyújtott pályázatunkat. Ezzel szemben egy szerb nyelven sugárzó helyi kereskedelmi rádióadó tizenegy gyakornok felvételére nyerte el a támogatást. Az önkormányzati finanszírozás a jelenlegi rossz anyagi helyzetben nem teszi lehetővé új munkatársak felvételét, holott a szerkesztőségnek szüksége lenne tehetséges fiatalokra. Kifogásoljuk továbbá, hogy ezen kívül is sok helyütt háttérbe szorítanak bennünket, a Tartományi Tájékoztatási Titkárság támogatását például nem sikerült elnyernünk. Örültünk, amikor 550 000 dinár értékű donációt kaptunk, bár csalódottak voltunk, amikor kiderült, hogy a két helyi kereskedelmi médiaház 1 700 000 dináros támogatást élvez. A Szekeres László Közalapítvány is csupán 50 000 dinárral tudott rajtunk segíteni az idén. Hiába vagyunk a leghallgatottabbak, úgy tűnik, műsorainkat csak a hallgatók értékelik, a döntéshozók nem. Ezt figyelembe véve sikerült-e megoldani a régebbi helyiség-gondjaikat? - Év végéig a jelenlegi épületünkben maradhatunk albérlőként. Ez azonban újabb problémát jelent, hiszen a lakbérre is biztosítanunk kell pénzeszközöket. Önök a létrehozói és elkötelezett támogatói a vajdasági magyar médiastratégia kidolgozásának, ami egységes keretbe foglalná az itteni médiumokat, és nyilvánvalóan a finanszírozási problémákra is megoldást nyújtana. A terv felvetése, azaz február óta milyen visszajelzések érkeztek ezzel kapcsolatban? - Fontosnak tartjuk, hogy megoldódjanak a nem nemzeti jelentőségű intézmények anyagi gondjai, és magasabb körökben is kimondják nélkülözhetetlenségüket. Visszajelzések eddig csak politikai színtérről érkeztek: a VMSZ támogatta az ötletet, a szabadkai és az óbecsei önkormányzatban is vannak hívei, azonban a többi tájékoztatási eszköz részéről nem volt reakció. Talán tartanak a negatív megítéléstől, de én azt gondolom, mindenképpen szükség van az összefogásra a közös érdekek könnyebb érvényesítése érdekében. A Szabadkai Rádiónak igen szoros az együttműködése az Újvidéki Rádióval. Milyen más adókkal állnak még kapcsolatban? - Az Újvidéki Rádióval napi szinten él a műsorcsere-szerződésünk, de a legnagyobb közép-európai rádióállomásokkal is jó viszonyt ápolunk: a pozsonyi Pátria Rádióval, a kolozsvári, a temesvári, a marosvásárhelyi, az eszéki, a lendvai adókkal és természetesen a Magyar Rádióval. Ez archiválja a Szabadkai Rádió műsorait, hogy megmaradjanak afféle nemzeti kincsnek. Berényi Emőke
|
