|
|
|
A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának szegedi ülésén elfogadott zárónyilatkozata
2009. szeptember 4-e és 6-a között Szegeden tartotta meg hatodik közgyűlését a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és muravidéki magyar újságírók képviselőinek tanácskozásán a fő téma az esélyegyenlőség biztosítása volt. A magyar–cigány viszály elmérgesedése kapcsán a résztvevők kiemelték, hogy a sajtónak megfelelő teret kell biztosítania a nézeteltéréseket tisztázó párbeszéd felélénkítésének, és tevékeny szerepet kell vállalnia a társadalmi feszültség csillapításában, illetve a nemzeti türelmetlenség leküzdésében. A KMÚEK osztozik a teljes magyar közösség felháborodásában, amelyet a szlovákiai nyelvtörvény váltott ki. A magyar nyelv egyenjogú használatának korlátozása a KMÚEK tanácskozásának résztvevői szerint szándékos politikai provokáció, amelynek célja nem csupán a felvidéki magyar közösség alapvető emberi jogainak csorbítása, hanem olyan magyarellenes közhangulat kialakítása is, amely távlatilag a kisebbségi magyar közösség helyzetének ellehetetlenítéséhez vezethet. Ugyanakkor a résztvevők sajnálkozással nyugtázták, hogy a felvidéki magyar médiumok képviselői a többszöri meghívás ellenére ezúttal sem vettek részt a KMÚEK közgyűlésén. A KMÚEK aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai magyar oktatási rendszert fenyegető kormányintézkedések kapcsán, amelyek az esélyegyenlőség örve alatt szétzilálják az ottani magyar oktatási rendszert és a kárpátaljai magyar fiatalok gyorsított asszimilációjához vezetnek. A tanácskozás résztvevői ugyancsak sajnálkozással állapították meg, hogy hasonló aggasztó jelenségek tapasztalhatók a szerbiai oktatási rendszerben esedékes tagozat-összevonási kezdeményezések hátterében, akárcsak a szlovéniai kétnyelvű oktatási rendszer gyakorlatában, amely a beolvadás közvetlen okozója, de ez a téma az ottani kisebbségi közösség számára tabutémának számít. A szerbiai tájékoztatási törvény módosítása kapcsán a KMÚEK támogatta azt a jogos törekvést, hogy az állami törvényhozás jogi eszközökkel akadályozza meg a gyűlöletbeszéd terjedését a sajtóban, ugyanakkor visszautasította azokat a törvényi megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a napi politikai erőviszonyoktól függően a hatalom tartósan elhallgattassa a számára nem tetsző álláspontoknak teret biztosító médiumokat. A felszólalások többségéből kiviláglott, hogy a gazdasági válság Kárpátalján, Erdélyben, de a többi külhoni magyar közösségben is sorsdöntő kérdésként helyezte előtérbe a kisebbségi sajtó állami és anyaországi támogatásának kérdését. A KMÚEK szegedi közgyűlésének résztvevői szerint a szakmai szervezeteknek a helyi politikai érdekképviseletekkel közösen szorgalmazniuk kell a kisebbségi sajtó támogatási rendszerének hatékonyabbá és átláthatóbbá tételét.
|
