A Szabadkai Rádió körüli történések kapcsán ma közleményt adott ki a Vajdasági Magyar Szövetség. Erre reagált Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió Igazgatóbizottságának az elnöke. A belgrádi sajtó is írt a Rádió sorsáról. Olvassa el az írásokat!

2010. február 24.

 

A Vajdasági Magyar Szövetség Szabadkai Városi Szervezetének közleménye

 

A Szabadkai Rádióval kapcsolatos történésekre reagál mai közleményében Maglai Jenő, a VMSZ városi szervezetének elnöke.

A Rádióban olyan helyzetet próbál kialakítani a szabadkai városvezetés, élén Saša Vučinić polgármesterrel, ami első lépésben a 42 éves múlttal rendelkező közszolgálati intézmény anyagi ellehetetlenítését célozza, második lépésben pedig az önálló magyar és szerb műsor megszüntetését. A VMSZ emlékezteti a polgármestert, hogy 2009. decemberének közepén a Városi Tanács olyan döntést hozott, ami a Szabadkai Rádió jelenlegi és a szabadkai polgárok által elfogadott városi rádió mostani módon való működésének megtartását tűzte ki célul, a szerzett kisebbségi jogok garantált tiszteletben tartása mellett. Saša Vučinić kijelentése, ami a jelenlegi működés felülírására törekszik, sem a racionalizációval sem a költségvetési hiánnyal nem magyarázható, hanem egy közszolgálati sajtóintézmény lábhoz szoktatását célozza a Demokratra Párt részéről, amely pártnak nyilván elegendő a hatórás magyar műsor egy olyan majdani igazgatóval illetve szerkesztővel, akit az év második felében ők neveznek ki.

A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai Városi Szervezete a Szabadkai Rádió helyzetével kapcsolatban, különös tekintettel a magyar szerkesztőségre, a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen fog magyarázatot kérni a szabadkai városvezetéstől arra, miképpen kívánja megtartani a 42 éves Szabadkai Rádiót a szabadkai polgárok szolgálatában, tiszteletben tartva a szerzett kisebbségi jogokat.

Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai Városi Szervezetének elnöke.

Toni Bedalovnak, a Szabadkai Rádió Igazgatóbizottsága elnökének reagálása a fenti közlemény kapcsán

(A szöveg nem szószerinti fordítása az eredeti szerb nyelvűnek, hanem némileg tömörített változata. Az eredeti szöveget lejjebb olvashatják szerb nyelven!)

A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai elnökének közleményére reagált Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió igazgatóbizottságának elnöke.

Meglepő és megható a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezetének az aggodalma a Szabadkai Rádió jövője iránt, amely intézmény sorsát az elmúlt 10 évben a VMSZ káderei irányították - írja Toni Bedalov. Amit 2008-ban örököltünk a rádióban az a következő volt: a médiaház státusának rendezetlensége a privatizációs kötelezettséggel együtt, fennállt a veszélye, hogy a rádió az utcára kerül az épület rendezetlen tulajdonjogi viszonya miatt a nemzeti munkaközvetítő intézettel, létszámban megfeleződött a magyar szerkesztőség a Pannon Rádió megalapítása miatt, ahol több VMSZ-es politikusnak is fontos szerepe volt, a magyar műsorok főszerkesztője megbízott státusú 2006. óta, a magyar nyelvű műsort más frekvencián sugározzák az RRA engedélye nélkül, a szerb és horvát nyelvű műsorok sugárzása az RRA engedélyével ellentétes módon történik, ésszerűtlenül és veszteségesen dolgozik 56 foglalkoztatott és 30 tiszteletdíjas.

2009-ben a Rádió új igazgatóbizottsága kiharcolta a Rádió magánosításának ideiglenes leállítását, valamint a munkaközvetítővel megegyezett az épület használata kapcsán, írja a Rádió igazgatóbizottsági elnöke, Toni Bedalov. A gazdasági válság ellenére a költségvetésből 39 millió dinárt biztosított a város, amely lehetővé tette a szabadkai átlagbér kifizetését a Rádióban. A dolgozók számát 50-re csökkentették, habár még lehetőség van a racionalizálásra, hisz 10 műszaki munkatárs dolgozik a rádióban, továbbá 6 kisegítő személyzet: 3-3 takarító és portás. Az igazgatóbizottság szorgalmazta a rádió marketingosztálya bevételének a növelését, így tavaly 8 millió 219 ezer 465 dinár saját bevétel valósult meg, ami 20 százalékkal nagyobb a korábbi évinél.

Külön történet a VMSZ Szabadkai Rádióhoz való viszonyáról a Pannon RTV megalapítása. Amikor a VMSZ egyes vezetői úgy döntöttek, hogy saját rádiót és tévét hoznak létre, a Pannont, a Szabadkai Rádiót magára hagyták. A Pannon RTV átvette a magyar szerkesztőség pár dolgozóját, azokat viszont, akik hűek maradtak a Szabadkai Rádióhoz gúnyos jelzőkkel illették. Kucsera Géza akkori polgármester asztalán volt a végzés arról, hogy elcseréljék az épületet a Közgazdasági karral és a Munkaközvetítővel, hogy megoldódjanak a helyiséggondok, de soha nem írta alá a dokumentumot.

Toni Bedalov emlékeztet arra is, hogy a 2009-es költségvetés meghozatala kérdéses volt, mert a VMSZ vezetői 2008. végén kijelentették a polgármesternek, hogy nem fognak szavazni a költségvetésre, ha a pannon RTV és a YU Eco RTV nem kap 45 millió dinárt, tehát többet, mint a Szabadkai Rádió.

A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség elvette a Szabadkai Rádió körzeti frekvenciáját, a 91.5 MHz-et, amelyen a Rádió 40 éven át sugározta műsorait és a pannon RTV-nek adta, habár a pályázatot nem a civil szervezetek számára írták ki és a Pannon Rádió egy perc műsort sem sugárzott még addig. Akkor mintegy 20 ezer polgár követelte petícióban, hogy a körzeti frekvencia maradjon a Szabadkai Rádióé, míg a VMSZ azt kérte az emberektől, hogy ne támogassák a Szabadkai Rádiót.

A Szabadkai Rádió 2008. tavaszán az RRA-tól a 104.4 megahercet kapta műsorainak sugárzására, amely a hallgatók visszajelzései alapján a környező településeken nem fogható. Az akkori igazgatóbizottság, a VMSZ-es Józsa László elnökletével olyan műsorsémát fogadott el, amely egy frekvencián úgynevezett szendvics műsor sugárzását tartalmazza. Akkor ezzel a rádió összes szerkesztősége egyet értett. Az RRA által kiadott engedély ellenére a magyar szerkesztőség 2003. óta az Újvidéki Rádió hullámhosszán sugározza műsorait, amely nem áll összhangban a műsorszórási törvénnyel, mivelhogy egy rádió csak egy frekvenciával rendelkezhet. Ez a törvénytelenség ugyancsak a korábbi VMSZ-es igazgatóbizottság hagyatéka.

A mostani igazgatóbizottság több alkalommal is foglalkozott ezzel a problémával, s kijelentette, hogy a kisebbségek szerzett jogait tiszteletben kell tartani, de törvényes keretet kell találni a magyar adás sugárzására.

Ami a rádió új vezetésének megválasztását illeti, az igazgató bizottság 2010. januárjában olyan döntést hozott, hogy a rádióról szóló új határozatok elfogadásakor kiírják a pályázatot az új igazgató és főszerkesztők megválasztására. A helyzet most a következő: az igazgató 4 éves mandátuma és a szerb főszerkesztő mandátuma júliusban jár le, a horvát főszerkesztő 2009., a magyar főszerkesztő pedig 2006 óta megbízottként tevékenykedik.

Minden felsorolt tény azt bizonyítja, hogy mennyire gondoskodott a VMSZ a Szabadkai Rádióról, főleg a magyar szerkesztőségről. Amikor kiderült, hogy nem sikerült tönkre tenni a Szabadkai Rádiót, mert a tekintélye nagyobb, mint a Pannon Rádióé, ismét kedves lett számukra a Szabadkai Rádió. Azokban a napokban, amikor Saša Vučinić polgármester fogadta a rádió küldöttségét, a város új ellenzéke amnéziás lett és elfelejti, hogy hogyan viszonyult a város legrégebbi tájékoztatási intézményéhez.

A történelmet azonban nem lehet kitörölni - áll Toni Bedalovnak, a Szabadkai Rádió igazgatóbizottsági elnökének közleményében.

Saopštenje za javnost:

Iznenađujuća je i dirljiva briga Gradskog odbora SVM za sudbinu Radio Subotice za čiju sudbinu su kadrovi SVM bili zaduženi proteklih 10 godina. Ono što smo zatekli 2008. godine bilo je posledica ogromne brige SVM-a za najstariji elektronski medij u gradu: zapušten status kuće u procesu privatizacije, redakcije pred izbacivanjem na ulicu zbog nerešenog statusa u zgradi Nacionalne službe za zapošljavanje, prepolovljena redakcija na mađarskom jeziku zbog osnivanja Panon radija u čemu su glavnu ulogu imali mnogi funkcioneri SVM, glavni urednik redakcije na mađarskom jeziku u VD statusu od 2006. godine, emitovanje programa na mađarskom jeziku na drugoj frekvenciji bez dozvole RRA, emitovanje programa na srpskom i hrvatskom jeziku u suprotnosti sa dozvolom RRA, neracionalno i gubitaško poslovanje sa 56 zaposlenih i 30 honoraraca.

Tokom 2009. godine novi Upravni odbor uspeo je da izbori privremeni prekid privatizacije Radio Subotice, kao i da sa Nacionalnom službom za zapošljavanje postigne dogovor oko ostanka Radio Subotice u zgradi u Jovana Mikića 12. Takođe je , uprkos ekonomskoj krizi, održano finansiranje Radija iz budžeta grada u vrednosti od 39 miliona dinara, što je obezbedilo uredne lične dohotke na nivou subotičkog proseka. Broj zaposlenih je sveden na 50, iako još uvek ima prostora za racionalizaciju (tehničko odeljenje 10 zaposlenih, pomoćne službe - portiri i spremačice 6 zaposlenih!) Upravni odbor je od početka rada insistirao na većim marketinškim prihodima, pa je u 2009. godini ostvareno 8.219.465 dinara, što čini oko 20 procenata celokupnih prihoda i više nego prethodne godine.

Posebna priča je odnos SVM-a prema Radio Subotici u svetlu osnivanja RTV Panon. Kada su pojedini funkcioneri SVM-a odlučili da će imati svoju radio i televizijsku kuću (Panon), Radio Subotica je puštena niz vodu. U Panon RTV je preuzet deo kadrova iz Redakcije na mađarskom jeziku Radio Subotice, a za preostale ljude koji su ostali verni Radio Subotici korišteni su posprdni izrazi. Tadašnji gradonačenik Geza Kučera (SVM) imao je na stolu rešenje za zgradu Radio Subotice kroz razmenu sa Ekonomskim fakultetom, Nacionalnom službom za zapošljavanjem i lokalnom samoupravom, ali ga nikad nije potpisao.

Podsetimo, takođe, da je budžet 2009. godine bio pod znakom pitanja, jer su funkcioneri SVM-a, krajem 2008. godine, uslovljavali gradonačelnika Subotice i koaliciju "Za Evropsku Suboticu" da za budžet neće glasati ako se Panonu i RTV YU ECO ne dodeli 45 miliona dinara u 2009. godini, nekoliko miliona više nego Radio Subotici.

Republička radiodifuzna agencija je 2007. godine oduzela regionalnu frekvenciju 91,5 megaherca, na kojoj je Radio Subotica emitovala program 40 godina i dodelila ga Fondaciji Panon iako to nije bio konkurs za nevladine organizacije i nisu imali ni minut emitovanog programa. Tada je više od 20.000 građana Subotice potpisalo peticiju da regionalna frekvencija ostane Radio Subotici, dok se iz SVM javno apelovalo da se Radio Subotica ne podrži!

Radio Subotica je od RRA 2008. godine dobila lokalnu frekvenciju 104,4 megaherca koja, prema primedbama slušalaca, ne dobacuje do svih prigradskih naselja. Po programskoj šemi koju je usvojio tadašnji Upravni odbor (16.11.2006.) na čelu sa Laslom Joža (SVM), Radio Subotica bi na ovoj jednoj frekvenciji trebalo da emituje takozvani "sendvič" program (po tri sata programa na srpskom, mađarskom i hrvatskom jeziku). Sa tim su se tada složile sve redakcije. Nasuprot dozvoli koja je od RRA izdata za tako prijavljenu programsku šemu, Redakcija na mađarskom jeziku od 2003. godine emituje svoj program na frekvenciji Radio Novog Sada, što nije u saglasnosti sa Zakonom o radio-difuziji, po kome jedna radio stanica može da ima samo jednu frekvenciju. Ta nezakonitost je takođe nasleđe prethodnog Upravnog odbora i funkcionera iz SVM-a.

Sadašnji Upravni odbor je više puta raspravljao na ovu temu i smatra da se nasleđena prava nacionalnih manjina moraju poštovati, ali da se takođe mora pronaći rešenje koje će emitovanje programa na mađarskom jeziku Radio Subotice svesti u zakonske okvire.

Što se tiče izbora za direktora i glavne i odgovorne urednike, Upravni odbor je januara 2010. godine jednoglasno (sa članovima iz SVM-a) doneo odluku da se nakon usvajanja nove skupštinske odluke o Radio Subotici usklađivanja Statuta Radio Subotice sa Statutom grada, raspišu konkursi za direktora i sve glavne urednike, jer je situacija sledeća: direktorov četvorogodišnji mandat i glavne urednice Redakcije na srpskom jeziku ističu jula ove godine, mandat glavne urednice Redakcije na hrvatskom je u VD stanju od januara 2009. godine, a VD urednik Redakcije na mađarskom jeziku je u tom stanju od 2006. godine!

Sve navedene činjenice su dokaz velike brige SVM-a prema Radio Subotici, pogotovu prema Redakciji na mađarskom jeziku. Sada kada je rukovodstvo SVM shvatilo da nije uspelo da uništi Radio Suboticu, jer konstatno ima rejting slušanosti veći od Panon radija, ljubav prema Radio Subotici se naprasno ponovo dogodila. U danima kada je gradonačelnik Saša Vučinić prihvatio da sa zaposlenima rešava nasleđene probleme, nova opozicija u gradu ima amneziju prema svom odnosu prema najstarijem elektronskom mediju u gradu.

Istorija se, kao što to neko nedavno reče, ipak ne može izbrisati.

Toni Bedalov predsednik Upravnog odbora Radio Subotice

Az ésszerűsítés az újságírókkal kezdődik? - a belgrádi Danas napilap cikket közölt a Szabadkai Rádióról

A Szabadkai Rádió helyzetével foglalkozik mai írásában a Danas című belgrádi napilap. Az ésszerűsítés az újságírókkal kezdődik című cikk szerint furcsa, hogy az 50 munkatárssal működő rádió nagyobb pénzügyi problémát jelent a városnak, mint az önkormányzat, ahol 250-en vannak munkaviszonyban és ahol állítólag nincs munkafelesleg, sőt két új munkatársat is felvettek a napokban, de még új vállatokat is alapítanak a költségvetés terhére. Az önkormányzat szerint nagy terhet jelent a Rádió 30 külsős munkatársa is, holott ők csak 5 ezer dináros tiszteletdíjat kapnak. A Danas az írásban összehasonlítja a rádiós fizetéseket a városházán kifizetett bérekkel: a rádióban a bérek jóval a köztársasági átlag alatt vannak, az önkormányzatban viszont 100 ezer dinár a fizetés vagy attól jóval magasabb.

Az eredeti írás lejjebb olvasható!

Racionalizacija kreće od novinara?

Autor: V. Laloš

"Danas" - 24. 02. 2010.

Subotica - Na svojevremenu najavu privatizacije svih radio stanica, pa i Radio Subotice, lokalna uprava kao njegov osnivač odlučila je da ga i dalje finansijski pomaže, i time spreči gašenje jednog od najstarijih radijskih programa u Vojvodini, i to još višejezičnog.

Ovih dana, međutim, dotacije iz gradskog budžeta koje su namenjene Radio Subotici smanjene su za oko 600.000 dinara na mesečnom nivou, što je dovelo i do smanjenja zarada zaposlenih ispod republičkog proseka. Na razgovoru predstavnika Radija sa gradonačelnikom Sašom Vučinićem povodom tih promena dogovoreno je da se nađe dugoročno rešenje kojim će biti regulisan status ove radio-stanice, a da će zarade i dalje biti umanjene sve dok je grad na privremenom finansiranju, i dok se ne usvoji ovogodišnji budžet. Gradonačelnik je takođe izneo mišljenje da je neophodno „rešiti emitovanje programa na dve frekvencije, racionalizaciju broja zaposlenih i prilagođavanje programa realnim mogućnostima“. On je podsetio i da je tridesetak honorarnih saradnika svakako teret za radijski budžet, te da je i tu potrebno biti racionalan, „uprkos tome što su saradnici neophodno ulaganje u mlade kadrove“.

Izražavajući nadu da će druga polovina godine finansijski biti mnogo bolja, gradonačelnik je ocenio da je za sadašnju situaciju neophodno naći „održivo rešenje, odnosno ono koje će uvažiti sva gledišta i potrebe i, s druge strane, sve one mogućnosti koje grad ima“, prenosi Radio Subotica.

Zanimljivo je da je pitanje racionalizacije jedne medijske kuće, bez obzira da li je ono realno ili ne, postalo veći problem nego racionalizacija lokalne uprave, koja ima oko 350 zaposlenih. Doduše, gradski oci su od vlade dobili crno na belo da kod njih nema viškova - zahvaljujući kriterijumima te iste vlade - ali čudno je da ni plate u gradskoj administraciji neće morati da se racionalizuju, uprkos privremenom finansiranju. Pri tome, broj radnika gradske uprave ovih je dana povećan za dva, a kako se osnivaju i nova preduzeća, i u istom trenu postavljaju i direktori, broj budžetskih korisnika se uvećava. Kad je o primanjima reč, svi rukovodioci i šefovi u lokalnoj upravi imaju platu oko sto ili dosta iznad sto hiljada dinara. „

Prozivanje“ honorarnih saradnika na Radiju potpuni je apsurd ako se zna kakvi su ti honorari i kojom se dinamikom oni isplaćuju, jer mnogi saradnici rade i bez ikakve nadoknade. Prosek honorara se prošle godine kretao ispod pet hiljada mesečno. Nasuprot tome, u Gradskoj kući je zaposlen priličan broj upravo honorarnih saradnika, a nadležni su to obrazložili štednjom - kako se navodno ne bi zapošljavali za stalno, iako su na tim poslovima već postojale stalno zaposlene osobe.

http://www.danas.rs/danasrs/srbija/vojvodina/racionalizacija_krece_od_novinara.41.html?news_id=184370

(vissza)