2010. március 3.

 

A Pannónia Alap Kuratóriumának közleménye

 

Tisztelt Cím, tekintettel arra, hogy egy héttel ezelőtt közölték a Szabadkai Rádió igazgatóbizottsági elnökének közleményét, amely több valótlanságot állít a Pannon RTV-ről, a tájékoztatási törvény vonatkozó rendelkezései alapján kérjük válaszunk megjelentetését azon az újságoldalon, illetve mindazokban a műsorokban, ahol a közlemény elhangzott.

1.Nem felel meg a valóságnak Bedalov úr azon állítása, miszerint a VMSZ egyes vezetői eldöntötték, hogy saját rádió és televíziójuk lesz, és ezért létrehozták a Pannont. A Pannon RTV-t működtető Pannónia Alapot 12 szabadkai magyar közéleti személy hozta létre, azzal a céllal, hogy fejlessze a magyar nyelvű elektronikus tájékoztatást. Az alapítók többsége pártonkívüli volt, és mindössze egy személy töltött be funkciót a VMSZ-ben.

2. A Pannónia Alapot az alapítók nem a Szabadkai Rádió ellen hozták létre, hanem amiatt, mert az állam 2002-ben egy olyan médiatörvényt fogadott el, amelyik megtiltotta, hogy egy rádió két frekvencián működjön és amelyik kötelezővé tette a privatizációt. Mindezzel az állam végveszélybe hozta rádióban az egész napos magyar nyelvű műsort. És bár az elmúlt három évben – nem az igazgató bizottság eredményeként ugyan, de - átmenetileg megoldódott a magyar nyelvű műsor sugárzása és a privatizáció elodázása, a megnyilvánulásokból világos, hogy egyesek csak a kellő pillanatot várják, hogy megszüntessék az egész napos magyar nyelvű műsort és privatizálják a Szabadkai Rádiót, vagyis ezáltal tovább csökkentsék a magyar nyelvű tájékoztatást a Vajdaságban, miközben a Pannónia Alap létezésének célja éppen az, hogy hosszú távra biztosítsa a magyar nyelvű televíziózást és rádiózást.

3. Valótlanság, hogy a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség elvette a Szabadkai Rádió frekvenciáját. Az Ügynökség valamennyi frekvenciára pályázatot írt ki, aminek keretében a 91,5 MHz-es kereskedelmi frekvenciára bármely Szerbiában bejegyzett jogi személy (vállalat vagy civil szervezet) pályázhatott.

4. Bedalov úr azt állítja, hogy a VMSZ a 2009-es költségvetés elfogadásának feltételéül azt szabta meg, hogy a Pannon és a Yu Eco RTV együttesen 45 millió dinárt kapjon. Ezzel szemben a szabadkai önkormányzat pályázaton 9,9 millió dinárt ítélt meg, ténylegesen pedig 9,6 millió dinárt fizetett ki a Pannon TV-nek, amely összeg aránytalanul alacsony ahhoz a minőségi tájékoztatási szolgáltatáshoz képest, amit a Pannon TV nyújt és jóval kevesebb annál, amennyit a Szabadkai Rádió kapott. Mivel az önkormányzat a Pannon Tv-vel és nem a Pannon Rádióval szerződött, ez semmiképpen sem veszélyeztette a Szabadkai Rádió tájékoztatási szerepét vagy pénzelését.

Reményeink szerint a Szabadkai Rádió igazgatóbizottságának elnöke az intézmény jövőjét nem mások kritizálásával kívánja biztosítani, hanem a problémák tényleges megoldásával. Abban az esetben ugyanis hihető lenne, hogy a rádió és a magyar nyelvű műsor sorsát tényleg fontosnak tartja, és nem csupán politikai poénszerzésre használja.

A Pannónia Alap Kuratóriuma

 

2010. március 4.

Toni Bedalovnak, a Szabadkai Rádió Igazgatóbizottsága elnökének válasza

Írásban válaszolt Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió igazgató bizottságának elnöke a Pannon Alap kuratóriumának tegnapi közleményére. A válaszban ez áll:

Az újságírás és a közvélemény előtt folyó vita alapszabálya, hogy minden szerzőnek meg kell neveznie magát és aláírni azt a szöveget, amelyet megjelentet. A Pannon Alap "Fantomkuratóriuma" annak kapcsán nyilatkozott meg, hogy hogyan vélekedik az alapítvány létrehozásának körülményeiről, noha az én nyilatkozatom nem az alapról szólt, hanem a VMSZ viszonyulásáról a Szabadkai Rádióhoz. De ha már a témát megnyitották, foglalkozzunk ismét a tényekkel.

Először: Lássuk kik hozták létre a Pannon Alapot. A Szerbiai Rádiók Műsorszórási Ügynökségének hivatalos honlapján, az engedélyek bejegyzési regiszterében az alapítók között szerepelnek a következő személyek: Lovas Ildikó, aki a VMSZ javaslatára több évig a községi tanács művelődési ügyekkel és tájékoztatással megbízott tagja volt, Jeges Zoltán, a VMSZ ajánlásával tartományi oktatási titkár, Biacsi Antal, több évig a VMSZ tagja és tisztségviselője, Kasza József több évig a VMSZ elnöke, Varga László, több éve a VMSZ tisztségviselője, Korhecz Tamás, a VMSZ ajánlásával tartományi jogalkotási, kisebbségügyi és közigazgatási titkár. Ennyit a"Fantomkuratórium" szerint párton kívüli alapító tagokról.

Másodszor: Képmutató a Pannon Alap alapítóinak azon állítása, miszerint az alapot nem a Szabadkai Rádió ellen hozták létre. Amint azt a "Fantomkuratórium" levelében leszögezi, az állam 2002-ben törvényt hozott a műsorsugárzásról, és ebben az áll, hogy egy rádióállomás csak egy hullámhosszon sugározhatja adását. A Pannon Alap engedélyt kapott a körzeti kereskedelmi hullámhossz, (a 91,5 MHz) használatára, annak a frekvenciának a használatára, amelyen a Szabadkai Rádió több évtizeden keresztül sugározta műsorait, és ezzel biztosította magának, hogy egész napos magyar nyelvű műsort sugározzon. A Szabadkai Rádiónak csak az a lehetősége maradt meg, hogy magyar nyelvű műsorait úgynevezett szendvicsprogram keretében egy hullámhosszon sugározhassa, a "Fantomkuratórium" pedig felrója valakinek, hogy meg akarja szüntetni a szabadkai Rádió egész napos magyar nyelvű adását. Ki foglalta el akkor a Szabadkai Rádió több évtizedig használt hullámhosszát és hozta olyan helyzetbe, amilyenben most van?

Harmadszor: Cinikus a "Fantomkuratórium" állítása, miszerint az RRA nem vette el a Szabadkai Rádiótól a frekvenciát, főként az az állítás alaptalan és nem helytálló, hogy a 91,5 MHz-es kereskedelmi frekvencia használatára mindenki pályázhatott. A tények a következők: A Pannon Alap a tartományi oktatási titkárság keretében lett létrehozva 2005 novemberében. A műsorszórásról szóló törvény 95-ik szakaszának negyedik bekezdésébe foglaltak szerint civil szervezet csak helyi frekvencia odaítélésére pályázhat. A Pannon Alap - mivel ezzel nem is rendelkezhetett - nem nyújthatott be a pályázatra kivonatot a gazdasági szervezetek regiszterében való nyilvántartásról, ott ugyanis nem is jegyezték be, és nem is foglalkozhatott rádió és televízió programok készítésével. Tehát egyértelműen nyilvánvaló, hogy a Pannon Alap alapítványként, civil szervezetként nem is pályázhatott a körzeti kereskedelmi hullámhossz odaítélésére, ehhez nem voltak meg a legalapvetőbb törvényes feltételei sem. Érdekesmód az RRA a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség a 2007 június 21-én kiadott végzésében megállapítja, miszerint a Pannon Alap teljes mértékben eleget tesz a törvényes feltételeknek és hozzájárul a műsorsugárzás minőségi javításához, gazdagításához. Az RRA tagjai ezt annak alapján állították, hogy az alap addig egyetlen perc programot sem sugárzott még, és amely a "sokrétűség" érdekében csak magyar nyelven fogja majd sugározni műsorait. Elgondolkodtató az is, hogy egy alapítvány, amelyet a tagsági díjakból és adományokból pénzelnek, hogyan foglalkozhat kereskedelmi rádió és televízió műsorok készítésével és sugárzásával? A műsorszórási törvény 95-ik szakasza kimondja, hogy a civil szervezetek által működtetett rádió és tévéállomások nem működhetnek profitalapon. A Szabadkai Rádió 2007. november 14-én Szerbia Legfelsőbb Bíróságához keresetet nyújtott be, hogy vizsgálják felül az RRA döntését, amellyel a körzeti frekvenciát a Pannon Alapnak ítélték oda, de válasz erre a beadványra a mai napig nem érkezett!

Negyedszer: A "Fantomkuratórium" nem cáfolta meg azt az állításomat, miszerint a VMSZ feltételhez kötötte a 2009-es évi költségvetés elfogadásakor azt, hogy a Pannon RTV-nek és a "YU-EKO" RTV-nek irányozzanak elő 45 millió dinár juttatást. A "Fantomkuratórium" úgy ködösít, hogy azt állítja, erről szerződést kötött az önkormányzat a Pannon Televízióval, ami természetesen nem igaz, mert "Pannon Tévé" mint jogi személy nem is létezik, csak Pannon Alap, amelynek van rádió és tévé műsora. Sértő a Pannon Alap azon állítása is, miszerint az alapítvány nem veszélyeztethette a szabadkai Rádió pénzelését. Létezik ugyanis egy pénzalap a tájékoztatási eszközök támogatására, amennyiben valakinek ebből adnak, akkor érthetően mástól el kell venni! Nyilvánvaló tehát, hogy mi okoz gondot a Pannon Alapnak, az igazság, amely elöl nem lehet elszökni, az a cipő, amelyből nem lehet kilépni, de amelyik egyre jobban szorít... - írja válaszlevelében a Pannon Alap kuratóriuma tegnapi közleményre reagálva Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió igazgató bizottságának elnöke.

 

2010. március 5.

A Pannon lezárná a vitát

A Pannónia Alap Kuratóriumának válasza a Szabadkai Rádió igazgató-bizottsági elnökének újabb közleményére.

Véleményünk szerint Bedalov úr semmiben sem cáfolta válaszunkat, csak megismételte előző alaptalan vádaskodásait. Továbbra is tény, hogy a Pannónia Alap megalakításakor csak egyetlen alapító tag volt VMSZvezető. Az egyéb kifogásait a Köztársasági Műsorszórási Ügynökséggel, a szabadkai önkormányzattal vagy a Vajdasági Magyar Szövetség politizálásával kapcsolatban tolmácsolja az illetékeseknek, bár sokatmondó, hogy a Legfelsőbb Bíróság csaknem 2 és fél éve nem reagált a beadványukra.

Mivel nem akarunk részt venni a mellébeszélésben, a figyelemelterelést és politikai poénszerzést szolgáló levelezésben, a vitát és a levelezést részünkről befejezettnek tekintjük.

A Pannónia Alap Kuratóriuma

(vissza)