Régi fényképek és megsárgult levelek másolata. A képeken gyermekarcok, de a girbe-gurba betűk is azt jelzik, hogy gyermekkezek írták. A Magyar Rádió legendás műsorát, a Miska bácsi levelesládáját mutatja be a kiállítás, amely most Magyarkanizsára érkezett.

Székelyné Kőrösi Ilona történész, a kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa, a nem mindennapi tárlat készítője, a következőket írja:

"A kiállítás anyagát Padisák Mihály gyűjteményéből válogattuk. Az egykori rádióműsor szerkesztőségéhez, és személyesen Padisák Mihályhoz érkezett levelek többsége – a bemutatkozás teljességének igényével – fényképeket is tartalmazott. Az ezekből megőrzött műtermi felvételek és amatőr fényképek hiteles képet adnak az egykori levelezőkről és környezetükről, a főváros és a vidéki Magyarország mindennapjairól az ún. „Ratkó-korszaktól” az ezredfordulóig. A felvételek helyszíne a műsor széleskörű hallgatottságát is jelzi: nagyvárosokból és az ország legtávolabbi kistelepüléseiről, valamint határon túli területekről is érkeztek portrék, életképek, fényképes beszámolók. A Magyar Rádió mindmáig legismertebb, legtöbbet hallgatott és legnépszerűbb rétegműsora volt az 1950 márciusában beharangozott Miska bácsi lemezesládája című kívánságműsor, és ennek folytatása, az 1976-tól Miska bácsi levelesládája néven jelentkező, Padisák Mihály által jegyzett, tartalmában megújult ifjúsági műsor, amely folyamatos és tartós levélkapcsolatokra épült. Az adásokat a tizennyolc év alattiaknak szánták, ám a műsor szinte az egész országnak szólt.

Miska bácsi, azaz Padisák Mihály egykor és most

A műsor átvételekor Padisák Mihály már rutinos, sokoldalú és ismert szakember volt. Az egykori Nyitnikék műsorát vezető Szabó Éva szavaival: „Valami fontosat tudott a rádiózásról, amit Németh László úgy gondolt, hogy ez a valamikor varázsdoboz, ma elektronikus média egy országnyi embert képes egy műveltségi körbe beemelni, hiszen a kultúra asztala teríthető a legnagyobbra, mindenkinek van helye körülötte, aki emelkedni vágyik. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek felfedezzék, az ifjúság megismerje azt a történelmet, azt a kultúrát, amelybe született, szeressék és becsüljék anyanyelvüket, amelyen minden kimondható. Érezzék, hogy a nyelvnek szépsége és erkölcse van.” A műsor megszűnésével véget ért egy legenda. A legnépszerűbb rétegműsor és az ország Miska bácsija, Padisák Mihály szerkesztő, műsorvezető 2001. március 3-án elbúcsúzott hallgatóitól. A rádiótörténetbe azonban maradandóan beírta magát a fél évszázadot átívelő műsor, és említése hosszú idő után is ismerős élményeket idéz fel az egykori rádióhallgatók számára. Félmillió beérkezett levélről szólnak a Rádió hőskorát méltató és a Miska bácsi műsorok hallgatottságát, társadalmi kötődését elemző írások. Ugyanennyi levél, boríték, bélyeg, válaszlevél, esetleg fénykép, a legkülönbözőbb helyszínek és témák, a jelzett évtizedek mindennapi életének tükre. Megfogalmazóik főként diákok és pedagógusok, akik megörökítették jelenkorunk történelmi eseményeit és hétköznapjait, iskolai életét és hagyományait. A jéghegy csúcsa, ami megmaradt belőlük – ebből válogattunk. Az itt látható anyagok nagyobb része egyszer már megsemmisítésre ítéltetett. A véletlennek és „az igazi” Miska bácsinak köszönhető, hogy mégsem kerültek kidobásra azok az egyenként talán jelentéktelennek tűnő levelek és fotók, amelyek összességükben átfogó képet adnak egy fél évszázadról: Miska bácsi 50 évéről és Magyarország 50 évéről."

A kiállítás 2010. december elejéig tekinthető meg a magyarkanizsai József Attila könyvtárban.

Székelyné Kőrösi Ilona történész, a kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa

Brasnyó Szilvi, Becse